fbpx

TUDÁSTÁR

BALESET ESETÉN TEENDŐK?

Hogyan járjunk el a közúti balesetet követően?

Közúti baleset bekövetkezése esetén, számos teendővel kell megbirkózni a helyszínen, majd azt követően a biztosítónál azért, hogy sérült gépjárművét megjavítva visszakapja. Az alábbiakban összefoglaljuk a balesetet követő alapvető lépéseket és fontos tudnivalókat.

Teendők a helyszínen:

1. A baleset bekövetkezte után azonnal álljon meg, és győződjön meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget is értesíteni kell. A balesetben részes felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyek és a gépjárművek azonosításához és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat,
valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.
2. A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt (betéti lap) lehetőség szerint minél pontosabban, rögzítve a baleset körülményeinek leírását, a részes gépjárművek helyzetét, megjelölve a baleset bekövetkezéséért felelős személyt, hogy ebből ne legyen később vita a biztosítónál. Fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult, hiszen ez utóbbi kárának megtérítését csak akkor vállalja át a biztosító, ha biztosítottjának felelőssége bizonyított. Mindkét jármű vezetőjének aláírásával kell igazolnia a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, majd a bejelentőlap oldalainak szétválasztását követően, annak egy-egy példányát magukhoz kell venniük. (Amennyiben a balesetben két jármű érintett, csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén két nyomtatványt stb.)

Ellenőrizze a bejelentőlap kitöltése alkalmával a vezető személyére és a gépjárműre vonatkozó adatok valódiságát

  • a személyi igazolvány,
  • a forgalmi engedély,
  • a jogosítvány,
  • a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adatainak összevetésével.

3. Ha lehetőség van rá, készítsen fényképet a baleset helyszínéről, illetve amennyiben a balesetnek vannak tanúi, ne feledkezzen meg nevük és lakcímük feltüntetéséről sem. Érdemes a rendőrséget értesíteni abban az esetben, ha vitás a felelősség kérdése, vagy jelentős az anyagi kár, avagy a balesetnek külföldi részese is van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek megvárni a rendőr megérkezését, és ezt követően a helyszínt már csak a rendőr engedélyével hagyhatják el.
4. Problematikus, de sajnos előforduló eset, hogy a károkozó személye nem válik ismertté, mert elhajt a baleset színhelyéről. Amennyiben sikerül a gépjármű rendszámát azonosítania, a Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartója a rendszám alapján információt tud szolgáltatni a károkozó gépjárműről, és amennyiben az autóra kötöttek felelősségbiztosítást, kérelmére a nyilvántartó megadja a biztosító nevét és a károkozó kötvényszámát, amellyel már megteheti a kárbejelentést. Ellenkező esetben a Kártalanítási Számla vezetőjéhez, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodához fordulhat keletkezett kárának megtérítése érdekében.

Bejelentési kötelezettség a biztosítónál

1. A balesetet mind a károsultnak, mind a károkozónak be kell jelentenie a baleseti bejelentőlap bemutatásával.

Amennyiben Ön a baleset károkozója,8 napon belül köteles saját felelősségbiztosítójának a bejelentést megtenni, és a biztosító által kért felvilágosítást megadni. (A baleset eredményeként bekövetkezett saját kárát casco-biztosítóján keresztül tudja rendezni, szintén bejelentés alapján).

Amennyiben Ön a baleset vétlen károsultja, kárigényét 30 napon belül kell a károkozó biztosítójához eljuttatnia.
A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határideje a hazaérkezés időpontjától számítandó.

2. Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a károsultnak 30 napon belül kell bejelentenie a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájánál, ilyen esetben ugyanis a megalapozott kárigényt az Iroda maga téríti meg
3. Az üzembentartó, aki nem rendelkezik érvényes biztosítási szerződéssel, a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles bejelenteni a Kárrendezési Irodának. Fontos tudni, hogy amennyiben a biztosítottnak „csak” díjtartozása van, biztosítója a díjjal fedezett időszak végét követő 30 napig még köteles a kockázatvállalásra.
4. A biztosítási esemény bejelentésének elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás nem teljesítése súlyos következményekkel járhat, ugyanis a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben a mulasztás vagy hiányos adatszolgáltatás miatt lényeges körülmények kideríthetetlenek maradnak. Nem tagadhatja meg azonban a szolgáltatást abban az esetben, ha a baleset bejelentése ugyan a meghatározott időpontot követően jutott a biztosító tudomására, de minden lényeges elem
rekonstruálható, és a károsult kimentette késedelmét.

Kárrendezéshez szükséges legfontosabb dokumentumok:

  • Baleseti bejelentő (másolata)
  • Helyszíni jegyzőkönyv (ha készült)
  • Vezetői engedély
  • Forgalmi igazolvány
  • Biztosítási kötvény (károkozóé)

Hogyan történik a kárrendezés?

A biztosító a kárbejelentést követően káraktát nyit, majd a kárigény jogos mértékét a károkozó felelősségére vonatkozó nyilatkozata, a balesetről rendelkezésre álló adatok, illetve a kárszakértő által a kárfelvételi szemlén készült jegyzőkönyv alapján állapítja meg. A kárfelvételi szemléig a gépjárművet ezért sérült állapotban kell tartani, és csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változásokat eszközölni.
1. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jármű károsodása olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem szervizelhető, az autót totálkárosnak minősítik. A kárrendezés ez esetben úgy történik, hogy a biztosító megbecsüli az autó kár előtti forgalmi értékét, valamint a roncs értékét, és a kettő közti különbözetet fizeti meg, az autóronccsal pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhet. Totálkárossá egy bizonyos javítási érték (gépjármű típusától függ), illetve roncsolódási mérték (kb. 70%) felett minősítik az autót. Amennyiben nem ért egyet a totálkárossá minősítéssel, felkérhet egy független kárszakértőt, illetve per esetén igazságügyi szakértőt a reális tények megállapításához.

2. Amennyiben lehetséges a helyreállítás, arra többféle mód kínálkozik:

Gyorsított kárrendezés: ha jól felmérhető a kár összege, egyezséget köthet a biztosítóval az előre kikalkulált kárösszeg kifizetéséről. A biztosító megfizeti ezt a fix összeget, ebben az esetben további kártérítésre nincs lehetőség. Biztosítóval szerződéses viszonyban álló javítóműhelyben – partnerszervizben – történő javítás esetén a biztosító és a javítóműhely közötti megállapodás alapján ez utóbbi jogosult a káreseménnyel kapcsolatban teljes körben eljárni, így elvégzi a kárfelvételt, a javítást, rendezi a számlát a biztosítóval. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás teljes költségét
megtéríti, ide nem értve az avulás mértékét. A biztosító ugyanis csak ugyanolyan alkatrészek beépítését fedezi, így a már elhasználódott és a javítás alkalmával beépített új alkatrész közti értékkülönbséget Ön fizeti.Ez a javítási mód ezért a még garanciálisan szervizelhető gépjárművek esetén javasolt, ahol nincs vagy alacsony az avulási költség. Számlás kárrendezés esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit fix óradíj és az Eurotax árkatalógus szerint. Ha ismer olyan műhelyt, amely alacsony költséggel dolgozik, és új alkatrészek beépítése helyett inkább kikalapálja az autó kevésbé sérült részeit, érdemes így megjavíttatni autóját. Ez különösen idősebb gépjárművek esetén lehet gazdaságos, tekintettel arra, hogy az avulás mértéke akár 20-30% is lehet, amit minden esetben a károsultnak kell megfizetnie.

Legyen mindig körültekintő, kérje el a biztosítótól a kárfelvételi jegyzőkönyvet, majd kérjen a műhelytől előkalkulációt és árajánlatot, amelyet a biztosítóval egyeztet. Ne hagyja a biztosító és a javítóműhely alkujára a szerelést, mert előfordulhat, hogy a szerviz a biztosító által később indokolatlannak vélt javításokat is végez, amelyek szintén Önnek okoznak többletköltséget.

Milyen díjfizetési következményei vannak a balesetnek?

Amennyiben Ön a károkozó, az Ön felelősségbiztosítója fogja a károsult kárigényét kifizetni, Önnek pedig felajánlja azt a lehetőséget, hogy a kifizetett összeget a társaságnak egy összegben, 60 napon belül visszatérítse. Ez nem kötelező, pusztán lehetőség, amennyiben nem él vele, biztosítási díja fog megemelkedni a következő biztosítási időszakra (pótdíj), mivel bonus-malus besorolása csökken.

Egy baleset, azaz káresemény – személygépkocsi és motorkerékpár esetén – 2 osztállyal (2 bonusz esés)történő visszaminősítést jelent, függetlenül a káresemény nagyságától.

A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.

 

LAKÁSBIZTOSÍTÁSRÓL

Miért jó ha van lakásbiztosításunk?

Mindenki lakik valahol, akár saját házában, lakásában, vagy bérelt ingatlanban, a lakóhelyén pedig ott van az összes ingósága, használati és személyes tárgyai. A károk, melyek ezen vagyontárgyakat érhetik, a bagatelltől a totálkárokig terjedhetnek. Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe. Legtöbben belátjuk ezt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyarországi lakások mintegy 70%-a rendelkezik biztosítással.

Ezen biztosítások általában a következő alapfedezeteket tartalmazzák:

  • Tűz, robbanás, villámcsapás;
  • vihar, felhőszakadás, árvíz;
  • hónyomás, jégverés;
  • földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, üregbeomlás;
  • idegen jármű ütközése, légijármű ütközése, idegen tárgy rádőlése;
  • betöréses lopás, rablás, vandalizmus;
  • csőtörés, vezetékes vízkár,
  • üvegtörés;
  • villámcsapás közvetlen és másodlagos hatása (indukció);
  • felelősségbiztosítás;
  • balesetbiztosítás.

További szolgáltatások lehetnek:

  • Oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei;
  • Ideiglenes lakás költségei, elmaradt bérleti díj;
  • Szigetelési hibák, személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz;
  • vállalkozás vagyontárgyai;
  • számítógépes adatmentés;
  • sportfelszerelés;
  • szabadban tárolt kerti tárgyak, ingóságok;
  • utasbiztosítás;
  • garázsban tárolt gépjármű;
  • személyi biztosítás, élet, baleset ,műtét szolgálatások;
  • kisállat biztosítás, műtétre;
  • elfolyt víz, kerti növényzet;
  • gépjármű assistance szolgáltatás;
  • műszaki cikkekre kiterjesztett garancia.

Természetesen kinek-kinek magának kell eldöntenie, mely fedezetek a legfontosabbak számára, de általánosságban elmondható, hogy a nagy összegű károkat (több milliós, esetleg totálkárokat) okozni képes események a legfontosabbak, míg a kiegészítő fedezetek már inkább kényelmi szempontokat, a fedezeteink teljes körűvé tételét szolgálják. Az optimális biztosítási fedezetek megtalálásához lakásbiztosítási díjszámító modulunk hatékony segítséget ad.

Egy jó lakásbiztosítással elkerülhetjük, hogy a bekövetkező károk alapjaiban rengessék meg anyagi helyzetünket. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára, valamint finanszírozott lakás esetén megfelelhetünk a hitelnyújtó által előírtaknak.

Lakásbiztosítás hitelfelvételhez

Hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése.

Az ilyen lakásbiztosítások megkötése pusztán annyiban tér el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtó intézetet, mint kedvezményezetett. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk..

Gyakran előfordul, hogy a hitelnyújtó Bank a vele szerződésben, vagy azonos tulajdonban levő saját Biztosítóhoz ragaszkodik. Fontos azonban tudni, hogy ehhez nincs joga! A biztosítónkat szabadon megválaszthatjuk, még hitel esetén is. Ha nekünk egy másik biztosító szerződése jobban megfelel és/vagy olcsóbban tartalmazza ugyanazt a szolgáltatást, akkor a hitelszerződésben foglalt kötelezettségünknek ennek megkötésével is eleget tehetünk. Fontos tudni, hogy a hitel tartama alatt is van lehetőség biztosítóváltásra, természetesen a hitelszerződésben vállalt és aláírt kötelezettség mellett, szabályos évfordulós váltás betartva .

A hitelhez kapcsolódó lakásbiztosításoknál is feltétlenül tájékozódjunk tehát az egyes biztosítók ajánlatairól, gondoljuk át a szerződésbe bekerülő biztosítási összegeket és válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő biztosítást. Hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás esetén se feledkezzünk meg az ingóságok biztosításáról és a nekünk szükséges kiegészítőkről még akkor sem, ha egyébként ez a hitelügyintézéshez ez nem szükséges feltétel.

Lakásbiztosítás társasházban

A társasházi lakások biztosítására többféle lehetőség is van.

Az első, és legegyszerűbb lehetőség az önálló lakásbiztosítás, ekkor minden szempontból a nekünk legmegfelelőbb konstrukciót választhatjuk. Ekkor sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a társasház közös részei (pl. a lépcsőház, a padlástér) tulajdoni hányadunk arányában a mi felelősségi körünkbe tartozik, ezért ezt nekünk kell biztosítanunk. Ebben az esetben a gondot a közös részekben keletkezett károk rendezése jelentheti, hiszen elméletileg minden lakás lehet más biztosítónál
biztosítva, így a kárrendezéshez sok biztosítóval kell tárgyalni, sokféle, különböző feltétel alapján.

További lehetőség az ún. társasház-biztosítás megkötése. Ennek is két fő vállfaja van, az egyik esetben a teljes épületet (beleértve a mi lakásunkat is) egy szerződésben biztosítják, a másik esetben pedig csak a közös tulajdonban levő részeket veszik be a szerződésbe - mindkét esetben a biztosítási díj beépül a közös költségbe. Itt a gondot általában az jelenti, hogy a társasházi közösség a szerződésről a lakógyűlésen, többségi szavazással kell döntsön, ami a tapasztalatok szerint nem szokott egyszerűen és mindenki megelégedésére lezajlani. A teljes épület biztosításánál pedig az épületben levő lakások biztosítási szempontból szükségszerűen "uniformizáltak", tehát az alacsony, vagy átlagos színvonalú lakások ugyanolyan értéken biztosítottak, mint az igényes, drága színvonalon kivitelezettek.

A társasházi lakások biztosítása általában a biztosítóval történő egyedi megállapodás alapján, a lakók egyetértésével, a biztosító alkalmazottjának személyes közreműködésével történik, kivéve az alábbi eseteket:

Önnek akkor érdemes lakásbiztosítást kötnie, ha ugyan társasházi lakásban lakik, de a lakóközösségük nem kötött társasház biztosítást - ebben az esetben ne feledkezzen el a közös tulajdonú részek beszámításáról sem. Ha Ön társasházi lakásban lakik, és a lakóközösség olyan szerződés megkötéséről határozott, ami a közös tulajdonú részekre vonatkozik, akkor Önnek ténylegesen csak a saját lakására (és persze az ingóságaira) kell biztosítást kötnie.

Lakásbiztosítás váltás

Amennyiben kedvezőbb lakásbiztosítási szerződésre szeretnénk váltani, előbb fel kell mondanunk meglévő szerződésünket. Ezt a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal tehetjük meg. A lakásbiztosítások határozott tartamra : 1 éves vagy 3 éves tartamra köthetők meg. 3 évnél tartamkedvezményt adnak a biztosítók, cserébe a biztosítás díjából- 5-15% kedvezményt kapunk 3 éven át, de figyelni kell arra ,hogy ez idő alatt nem
mondhatjuk fel a szerződést ,mert hűségidő kötelez minket (kivéve : lakás eladása miatt, szerződő halálozása ,válás miatt).

A felmondáson célszerű feltüntetni az alábbiakat:

név, lakcím, és ha nem azonos, a biztosított épület címe
a szerződés kezdetének időpontja
szerződésszám és/vagy kötvényszám
A felmondást ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a biztosító szerződést kezelő egységének címére. Ügyeljünk arra, hogy levelünk a postázás idejét is figyelembe véve biztosan legalább az évforduló előtt 30 nappal beérkezzen a biztosítóhoz, ellenező esetben felmondásunk érvénytelen lesz.

Az így felmondott szerződés helyett a következő napi kezdettel már szabadon megköthetjük a számunkra kedvezőbb szerződést a másik biztosítónál (időbeli átfedés nem megengedett).

Arra is van lehetőség, hogy ugyanannál a biztosítónál váltsunk át egy másik konstrukcióra, azaz átdolgozással járó szerződésmódosítás lesz. A biztosítóval történő megegyezés alapján ennek nem szükséges az évfordulókor megtörténnie, ezt bármikor kezdeményezhetjük, ha szükségét látjuk vagy kedvezőbb ajánlatot ad a cég nekünk.

Biztosított vagyontárgyak:

Lakásbiztosítás esetén biztosíthatjuk magát az épületet - az ingatlant, illetve annak "tartalmát" - az ingóságokat.

Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence) stb.

Ingóságbiztosításon belül:

Kiemelt értéktárgyak (általában nemesfémek, szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak) illetve Általános háztartási ingóságok : bútor, szőnyeg, étkészlet, könyvek, minden ingóság, ami
mozgatható.

Létezik ugyanakkor olyan biztosítótársaság, mely a nagy értékű háztartási ingóságokat (pl. házimozi rendszer) külön csoportban kezeli.

Vagyonérték meghatározása

A lakásbiztosítások kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, legtöbbször alulbiztosítás miatt merül fel. Ez azután oda vezet, hogy az ügyfél elégedetlen a kárrendezéssel és a biztosításával.

Ha figyelmesen elolvassa az alábbiakat és elfogadja a szerződéskötési modulunkban felajánlásra kerülő segítségeket, Önnek elkerülheti mindezen problémákat.

A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória) biztosítási összegeiről, és ezek kárrendezéskor nem vonhatók össze. A biztosítási összeg - azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja - egyrészt a mindenkori kártérítés abszolút felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ezt legjobban egy példával tudjuk megvilágítani: ha valaki egy 10 milliós lakást csak 5 millióra biztosít,
akkor teljes kár esetén csak 5 millió kártérítést kaphat, de egy 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylagos kártérítés).

Az épületek biztosításánál a közkeletű tévedéssel ellentétben soha nem a forgalmi értéket kell a szerződésbe foglalni, hanem az újjáépítési értéket, amennyiért az adott épületet újra fel lehetne építeni. Épp ezért két, teljesen egyforma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet, ha az egyik pl. a Rózsadombon épült, a másik pedig egy félreeső kis faluban, de a biztosítás szempontjából mindkettőt azonos értéken kell a szerződésben szerepeltetni. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a kamatokkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb.

Az ingóságok biztosításánál is az újrabeszerzési értékeket kell figyelembe (mintha újat vennénk mindenből). A leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb ember, ha arra kérik, hogy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új áron, a valóságosnál lényegesen kisebb számot mond. Ez oda vezet, hogy a kára csak töredék értéken térül meg.

Érdemes tehát végiggondolni mindent, amihez egy megfelelően előkészített segédlet jó támpontot nyújthat (erre vonatkozó segédlet lakásbiztosítási díjszámító modulunkban található).

Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni. A biztosító indexálást javasló ajánlatát (év végi értékkövetés, amikor a biztosító küld egy levelet, hogy ennyi meg annyi volt az infláció, és emeljük meg értékeinket) illik elfogadni, sőt, akkor is értesítenünk kell a biztosítónkat amikor értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkon, vagy épp értékes vagyontárgyakat vásárolunk. (Mindkét esetben írásban kell a biztosítóhoz fordulnunk.)

Mire kell figyelnünk a betörés biztosítással kapcsolatban?

Bár a betöréses lopások száma az utóbbi időben némileg csökkent, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a veszélyt sem. Ráadásul azzal, hogy biztosítást kötöttünk (több biztosítónál ez kiegészítő modulként szerepel a szerződésben), még nem tettünk meg mindent értékeink védelmében.

A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják A védelem többszintű lehet. A mechanikai védelem (ajtók, ablakok, zárak, rácsok) nem jelent áthatolhatatlan akadályt, de a betöréshez szükséges időt jelentősen meghosszabbíthatják, és ily módon esetleg el is veszik a behatoló kedvét.

Az elektronikai védelem egyik fajtája a helyi riasztórendszer, ami erős hang- és fényjelzéssel zavarja meg a behatolót. Sajnos a mai körülmények között ez a szomszédokat is inkább csak bosszantja (főleg, ha többször felesleges megszólalt már a sziréna), de annyira nem, hogy közbelépjenek, vagy értesítsék a hatóságokat. Épp ezért sokkal hatékonyabb módszer (bár némileg költségesebb is) az ún. átjelzős riasztórendszerek kiépítése, amely nem egy helyi szirénát szólaltat meg, hanem vagy
közvetlenül a rendőrségen, vagy egy beavatkozó vagyonvédelmi cégnél jelez. Riasztás esetén a pár percen belül a helyszínre érkező szolgálat valóban hatékonyan léphet közbe.

A biztosítás szerződések már a közepes kártérítési összegek kifizetését is megfelelően kialakított mechanikai, és kiegészítőként felszerelt elektronikus védelem meglétéhez kötik. Amennyiben nem rendelkezünk a megfelelő védelmi szinttel a biztosító jogosan tagadja meg a kártérítést. A védelmi rendszer kialakításánál érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, ezeket (szakszerű telepítés, beépítés esetén) a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogadja. Az ezzel foglalkozó vállalkozótól feltétlenül kérjük el a termék minősítésére vonatkozó tanúsítványt. Az egyes biztosítók által előírt védelmi szintek leírását lakásbiztosítási díjszámító modulunkban megtalálja.

A lakásbiztosítás indexálása - értékkövetés évfordulón

A biztosítók lakásbiztosítások esetében minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket, egyszerűbben szólva emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ezt elfogadva biztosíthatjuk azt, hogy lakásunk, házunk és a benne található ingóságok infláció követve legyenek biztosítva.

Az indexálásról az értesítést -legalább 60 nappal az évforduló előtt kell a biztosítóknak a szerződőkhöz eljuttatniuk. Az indexálás elutasítható, néhány biztosítónál -ezt írásban kell meg tenni.

Általános mentesülések, kizárások

A biztosítók nem vállalják a kockázatot azaz kizárnak egy két eseményt.

Kizárások:

  • a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre.
  • Hasonlóan nem terjed ki a fedezet a háború, polgárháború,
  • Sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. (Egyetlen egy
  • Biztosító nem zárják ki, ez utóbbiakat.)
  • Mentesülnek ugyanakkor a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Mentesülések:

  • ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
  • További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is.
  • Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze,
  • valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

Mi a teendő kár esetén?

Súlyos károkat okozhat a viharkár a tűzkár egy váratlan csőtörés, beázás.

A keletkezett kárt, ha észleljük:

2 napon belül írásban, telefonon, faxon be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Pl.:egy csőrepedés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a kicserélt, lyukas csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a szemle időpontjáig.) Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (jobb híján akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetővé a felesleges vitákat.

Betörés vagy rablás esetén viszont értesíteni kell -a rendőrséget is.

Tűz és robbanás után viszont minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot!!Még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt, és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.

Kárrendezés:

Rendszeres konfliktusforrás a helyreállítási összegek mértéke is. A biztosító általában tapasztalati értékeket, piaci átlagárakat vesz figyelembe, míg az árajánlatot adó vállalkozók nem ritkán a vastagabban fogó ceruzájukat veszik elő, mondván, a biztosító úgyis kifizeti. A jogszabályok azonban ránk is kárenyhítési kötelezettséget rónak, ezért érdemes lehet több árajánlatot bekérni, és ezeket a biztosító kirendelt szakértőjével egyeztetni - így valóban megtérülhet minden költségünk.

Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér. Ez egy vállalkozás kára esetében természetes igény, de lakásbiztosításnál nem ilyen egyértelmű a helyzet, ez esetben ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát. Az azonban elvárható, hogy ha nagy értékű, nemrégen vásárolt tárgyak megfizetését igényeljük a biztosítótól, akkor igényünket támasszuk alá a számlával, hiszen ezt már csak a garancia miatt is meg kellett őriznünk.

GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Az Országgyűlés 2012 október 8-án elfogadta a KGFB (kötelező gépjármű-felelősség biztosítás) törvény módosításáról szóló javaslatot.
Ebben a legfontosabb változások 2013. 01. 01.-től:

  • Biztosítók 2013. január 1-jétól szabadon, évente több alkalommal is módosíthatják KGFB - díjtarifáikat. A módosítást azonban legalább 60 nappal a hatályba lépés előtt közzé kell tenniük.
  • A biztosítók 2013.01.01-től többször is hirdethetnek KGFB-díjat, de az ügyfelek a biztosítást továbbra is csupán évente egy alkalommal, az adott biztosítási szerződés évfordulóján tudják felmondani (és a díj nem változik az adott biztosítási időszakban).
  • 2013-tól a Biztosítóknak nem kell meghirdetniük a nyomtatott sajtóban a díjtarifákat, elegendő lesz elektronikusan - saját honlapjukon, a PSZÁF, valamint a MABISZ honlapján – közzétenni azokat.
  • 2013. január 1-jétől kötelezővé válik, a kártörténeti rendszer azonosító számának használata.

Miért kötelező a felelősség biztosítás?

A kötelező felelősség biztosítás (KGFB) kötése a biztosító számára is kötelező. Vagyis a biztosító nem „válogathat”, nem utasíthatja el az ügyfelet, amennyiben az a jogszabályoknak megfelelően akarja megkötni biztosítását.

Az üzemben tartó és a tulajdonos is kötelezett a kötelező biztosítás megkötésére a 2004. július 01-től megváltozott kormányrendelet értelmében. Azon gépjárművek, melyeket a KRESZ gépjárműnek minősít, tulajdonosa kötelezett a járműre kötelező biztosítást kötni. Vannak forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek (pl.: segéd motorkerékpár), ahol a kötelező biztosítás meglétét egy, a járművön elhelyezett igazoló matrica tanúsítja.Az új típusú forgalmi engedélyben az üzembentartó
van feltüntetve.

A (190/2004)-es kormányrendelet előírja, különbséget tesz új belépő, és szerződéssel már rendelkező üzembentartó között.

Kötelező biztosítás kötésénél új belépőnek kell tekinteni, akinek 2 éven belül nem volt azonos kategóriájú kötelező biztosítása. A kötelező biztosítás rendszerében, ekkor A-00 bonus-malus besorolást kap.

Azokat az üzembentartókat, akik már rendelkeztek 2 éven belül azonos kategóriájú kötelező biztosítással, nem új belépőnek kell tekinteni. Biztosítóváltásnál a nem új belépőknek kártörténeti igazolást kell kérni az előzménybiztosítótól, hogy a megfelelő bonus-malus rendszerbe kerüljön az üzembentartó.

A kötelező biztosítást alapesetben határozatlan időre, de bizonyos esetekben határozott időre kötjük. Ilyen kivételek a „P”, „V” , „Z” , „E” rendszámú gépjárművek.

A kötelező biztosítást –kötelező megkötni minden közlekedési eszközre, melyet a KRESZ gépjárműnek minősít. A tulajdonos, üzembentartó is felelős a kötelező biztosítás megkötéséért. A KGFB az általunk okozott kárt a károsult személynek megtéríti. Ez a biztosítás a károsult fél érdekét képviseli, mert ha káresemény történik, az ő kárát fizeti ki a biztosító.

A KGFB díja fizethető csekken vagy átutalással, negyedéves, féléves, és éves gyakorisággal. A kötelező biztosításokhoz egy un. bonus-malus rendszer tartozik. A BONUS díjkedvezményt, míg a MALUS pótdíjat jelent.

Ha nincs érvényes kötelezőnk, és gépjárművünkkel más számára kárt okozunk, a károsult részére a MABISZ rendezi a kárt minősített esetekben. Ezt követően azonban a MABISZ a kárt, az összes felmerülő költségekkel együtt követelni fogja tőlünk. Többek között ezért is nagyon fontos, hogy ne vegyünk részt a közlekedésben olyan autóval, amelyre nincs kötve kötelező autóbiztosítás.

2012.01.01-től bevezették, a Baleseti adót !

Baleseti adó – avagy nélküle a kötelező biztosítás fedezetlenné válhat!

2011. év végén született végleges döntés a kötelező biztosításnál a baleseti adó bevezetéséről.

A baleseti adó nem más, mint az előző évben kialkudott kötelező biztosítás 30%-a, de semmiképpen sem lehet több gépjárművenként napi 83 Ft-nál. Ezt az összeget együtt kell befizetni a kötelező biztosítással. Mivel azonban sok biztosító nem tudja az autóbiztosítást és az erre rákerülő baleseti adót egy csekken kezelni, így meglepődhetnek azok az autó tulajdonosok, akik ugyanarra a gépjárműre vonatkozó, több különböző összegű csekket is kapnak.

Nagyobb gondot jelenthet azonban a banki átutalással fizetőknek a baleseti adó, abban az esetben, ha az ügyfél limitálja a levonható összeget, hiszen ilyenkor a baleseti adót nem tudják hozzáadni, a gépjármű pedig fedezetlenné válik, és megszűnik a kötelező biztosítás is.

Ha az autós nem fizette, és megszűnt a szerződése, akkor az üzembentartónak fedezetlenségi díjat kell fizetnie. A díjat a MABISZ kártalanítási számlájára kell befizetni, ami akár 100.000 Ft összegekre is rúghat.

Amennyiben az együttes összegénél kevesebbet fizet az ügyfél, úgy a törvény szerint ebben az esetben, részben vagy egészben kötelezettségének eleget tett, de ilyenkor a biztosító felszólítást küld az ügyfélnek, amelyben kéri majd a hiányzó kötelező biztosítás díj, vagy baleseti adó határidőig való befizetését.

Nem fizetés esetén az egész akár rendszámvesztéssel is járhat, de előbb a nem fizető autótulajdonosok neve bekerül az országos adatbázisba. Ezután az okmányirodák döntenek majd arról, hogy kikerüljön–e az adott gépjármű a forgalomból.

Amennyiben az ügyfél az előírt, és a biztosító által megállapított kötelező biztosítás díjat és a baleseti adót befizette a biztosítónak, akkor az autósnak semmilyen negatív következménnyel nem kell számolni.

Azt javasoljuk tehát, hogy az autótulajdonosok ellenőrizzék, befizették-e a kötelező biztosítás díját és a baleseti adót. Ha a befizetési csekk nem érkezik meg időben, vagy nem történik meg a banki átutalás a határidő lejárta előtt, akkor mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, bankjukkal. A kötelező biztosítás díj befizetésére a 60 napos türelmi idő értelmében tehát február végéig van lehetőség. Ha a gépjárművet a tulajdonos nem használja, és nem kíván fizetni utána kötelező biztosítás díjat, úgy csak abban az esetben mentesülhet kötelező biztosítás díjfizetés alól, ha kérvényezi az autó kivonását ideiglenesen a forgalomból.

Kötelező biztosító váltás, felmondás

2010 január 1-től megszűnt az év végi kötelező biztosító váltás. Az új szabályozás szerint a kötelező biztosító váltás, a szerződéskötés dátumához lesz kötve. Ennek oka, hogy a biztosítók nem tudták feldolgozni a rengeteg felmondási szerződést, és az új biztosítási szerződések kipostázása is gyakran késett. 

Ha biztosítót szeretnénk váltani, vagy csak újra akarjuk kötni kötelező biztosítási szerződésünk, akkor a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell azt írásban felmondani. Ezzel egy időben általában meg is kötjük az új biztosítást, de ez nem kötelező. Az új kötelező biztosítás megkötésére a fennmaradó 30 napon belül is lehetőség van.

A 2010-től a biztosítási évforduló a szerződéskötést követő egy év, azaz aki 2010. 02. 10.-én új kötelező biztosítást kötött, az 2011.02.10.-én fogja tudni újrakötni a biztosítását, a felmondásnak előtte egy hónappal be kell érkezni a biztosítóhoz.

Amennyiben nem ezt az egyszerű módszert választja (online kötelező biztosító váltás), úgy felmondásnál mindenképp törekedjen arra, hogy a felmondási szerződésből egyértelműen derüljön ki, mely biztosításról van szó!

Legfontosabb adatok a felmondáshoz:

  • kötelező biztosítás kötvényszáma,
  • gépjármű típusa,
  • rendszáma,
  • üzembentartó neve, címe
  • felmondás pontos ideje,
  • szerződő aláírása

Kötött formája nincs a felmondásnak.

Amennyiben díjnemfizetés miatt szűnt meg a kötelező biztosítás, akkor az új autóbiztosítást csak ugyanannál a biztosítónál lehet megkötni, az adott biztosítási időszakra.

50 nappal a szerződés évfordulója előtt, a biztosító társaság köteles az ügyfelet tájékoztatni a megváltozott/következő időszak biztosítási díjairól.

Tartsuk magunknál a befizetést igazoló csekket, átutalásos bizonylatot, mert rendőrségi igazoltatáskor, és más jogszabály szerinti esetekben a kötelező biztosítás meglétét igazolni kell. Ameddig nem küldte meg a biztosító a csekket, átutalási megbízást (új biztosítás – kötelező biztosítás váltás esetén), addig tartsuk magunknál a kinyomtatott ajánlatot.

Kötelező biztosítás díjfizetés késedelem

A 2011. évi szabályozás szerint, 45 nap fizetési késedelem lehetséges, azonban a biztosító a kötelező biztosítás szerződést csak 60 nap után törölheti.

Kötelező biztosítás használt autó vásárlásakor

Használt gépjármű vásárlása esetén, addig nem történhet meg a névre íratás, amíg nincs érvényes kötelező biztosítás kötve. Mielőtt az okmányirodába menne az átíratást intézni, meg kell kötni a KGFB szerződést.

Károkozás, karambol, kártérítés, kötelező biztosítás

Amennyiben káresemény történt (karambol), legjobb ha rendőrt hívunk az eseményhez. A rendőrség által készített baleseti jegyzőkönyvet a biztosító maradéktalanul elfogadja. Személyi sérülés esetén kötelező rendőrt hívni!

Dönthetünk úgy is, hogy nem hívunk rendőrt és saját magunk dokumentáljuk a biztosítási eseményt. Erre legjobb az Európai kárbejelentő (kék-sárga) nyomtatvány, ha nincs kéznél, akkor egy sima papírra is fel lehet jegyezni az adott körülményeket. Mindkét gépjármű adatait, személyes adatokat, a kötelező biztosítás kötvényszámát is jegyezzük fel. Segítsük rajzzal, fényképpel a biztosítókat az esemény tisztázásához. Fontos, hogy a „jegyzőkönyvet” mindkét fél írja alá.

Karambol esetén a károsultnak 30 napon belül, a kárt okozónak 5 napon belül be kell jelenteni a káreseményt a biztosítójának. Ezt már a saját Biztosítónkhoz megtehetjük,nem fontos a károkozó céghez menni.

- Ha kötelező biztosítás szerződéssel nem rendelkező, vagy forgalomba nem helyezett, valamint forgalomból kivont autóval okoznak önnek kárt, úgy a MABISZ kártalanítási számla téríti meg az önnek okozott kárt egyes esetekben. Kötelező utóbiztosítás hiányában az üzembentartótól azonban a MABISZ követelni fogja a kártérítés teljes összegét, a felmerülő költségekkel együtt.

Karambol külföldön

Ne írjon alá semmit, amit nem ért! Ha egy mód van rá, külföldi karambol esetén hívjunk rendőrt! Ugyanezt tudjuk javasolni akkor is ha Magyarországon karambolozik, külföldi rendszámú járművel. Ha nem akarnak rendőrt hívni, akkor az Európai Kárbejelentő Lapot töltsük ki! Ezek sok esetben egységes formanyomtatványok. Ha Ön volt a vétkes fél, igyekezzen minél hamarabb értesíteni biztosítóját, legkésőbb hazaérkezése után 8 napon belül. Ha Ön vétlen fél volt a balesetben, itthon
keresse fel a betétlapon szereplő kötelező biztosító hazai kirendeltségét.

Kötelező biztosítás bonus-malus rendszere

A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerben működik. A bonus a díjkedvezményt jelenti, míg a malus a pótdíjat. A megfigyelési időszakban, amennyiben nem történt kárkifizetés, a szerződő bonus besorolása eggyel nő. Ha viszont, ebben az időszakban történt kárkifizetés, akkor a következő évben pótdíjat köteles fizetni. Egy kár esetén a bonus-malus besorolásban kettőt lépünk vissza.

A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik. Amennyiben eladjuk autónkat, akkor ugyan a kötelező autóbiztosítás megszűnik, de az elért bonus-malus fokozat megmarad.

Bonus-malus rendszere az üzembentartót terheli. A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerében, a pótdíj, és a díjkedvezmény is az üzembentartó személyéhez köthető. Független például attól, hogy az üzembentartó vezette-e a gépjárművet karambol esetén, ami később a biztosító részéről kárkifizetéssel járt.

Ha valaki jogosulatlanul használ gépjárművet, és káresemény történik, az üzembentartót nem terheli a kötelező biztosítás bonus-malus rendszerében visszasorolás. Az üzembentartónak azonban igazolnia kell (pl. rendőrségi feljelentéssel), hogy a gépjárművet jogosulatlanul használták. A kötelező biztosítás bonus- malus rendszerben, az új belépők A00 besorolást kapnak.

Kötelező biztosítás flotta kedvezmény

Kötelező biztosítás megkötésénél flotta kedvezményt 5 db gépjárműtől lehet igénybe venni. Ezen kedvezményre nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is jogosultak. Kötelező biztosítás flotta kedvezmény csak akkor adható, ha ugyanaz a cég vagy magánszemély van a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.

Kötelező biztosítás megszűnése, szüneteltetése

- A kötelező biztosítás érdekmúlás vagy felmondás esetén szűnik meg. Az érdekmúlás tényét igazoljuk a biztosító felé! Például küldjük el a biztosítónak az adás-vételi szerződést! A kötelező biztosítás kockázatviselése a szerződés keletkezésének napjától szűnik meg.

- Forgalmi engedélyre kötelezett gépjármű esetében lehetőség van a kötelező biztosítás díjfizetésének szüneteltetésére. Ennek feltétele, hogy a gépjárművet ki kell vonni ideiglenesen a forgalomból 2-6 hónapig. Igazoljuk a biztosító felé írásban, hogy a forgalomból ideiglenesen ki lett vonva a gépjármű!

Kötelező biztosítás meglétének igazolása az EU-ban

Az itthon megkötött kötelező biztosítás szerződés, újabb költségek nélkül biztosítja számunkra az EU-ban az előírt minimális biztosítást. Kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamaira, valamint Svájc, Norvégia, Izland. A kötelező biztosítás igazolásra külföldön egy nemzetközileg elismert kártyával van lehetőség (itthon zöldkártya), valamint a biztosítási kötvénnyel van lehetőség. Érdemes a biztosítót felhívni, hogy az adott országban érvényes e a kötelező biztosítás. Mielőtt külföldre indulunk, vigyünk magunkkal Európai Kárbejelentő Lapot.

Kötelező biztosítás fedezetlenségi díj

A 2010-től érvényes kötelező biztosítási törvény szerint az eddig elmaradt díj, fedezetlenségi díjként fog szerepelni. A fedezetlenségi díjat a fedezet nélküli időszakra kell fizetni arra az időre, amikor az üzembentartónak biztosítási kötelezettsége lett volna. A kötelező biztosítás díj fizetése az üzembentartó kötelessége. A díjat az adott biztosító szedi be, a befolyt összeget pedig a MABISZ kezeli, miután a MABISZ kártalanítási számlára kerül.

A fedezetlenségi díjból a kötelező biztosítás nélküli gépjárművek által okozott kárt fizeti ki, a kártalanítási számla a károsult részére. Természetesen a kárt okozó, biztosítás nélküli gépjármű üzembentartójától a MABISZ követelni fogja a kártérítés teljes összegét a felmerülő költségekkel együtt.

Az oldal üzemeltetője:
House Center Bt
1068 Budapest, Király utca 80
Adószám: 25168563-1-42